Holdi por érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értéke felülmúlja az aranyét

A közelmúltban különleges esemény zajlott le az Egyesült Királyságban, hiszen megérkeztek az első holdkőzetminták, amelyeket közel ötven év után hoztak vissza a Földre, és ezúttal Kínából érkeztek. Ezek a parányi porszemcsék jelenleg egy magas biztonsági rendszerrel védett létesítmény, Milton Keynes egyik széfjében találhatóak. A mintákat Professor Mahesh Anand, az Egyesült Királyság egyetlen tudósa kapta meg, aki kivételes megtiszteltetésnek tartja, hogy hozzáférhet ezekhez a rendkívül ritka anyagokhoz, amelyeket „többre becsül, mint az aranyport”.

Professzor Anand kiemelte, hogy senki a világon nem kapott lehetőséget Kína holdmintáihoz való hozzáférésre, ezért ez különösen nagy megtiszteltetés számára. A kutatócsoportjával együtt arra készülnek, hogy a por szemcséit megőröljék és lézersugárzással vizsgálják, hogy alapvető kérdéseket válaszoljanak meg a Hold keletkezésével és a Föld korai éveivel kapcsolatban. A mintákban olyan bizonyítékokat keresnek, amelyek alátámasztják azt a tudományos elméletet, miszerint a Hold a Földdel egy Mars méretű bolygó ütközése során keletkezett, körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt.

A Kínai Űrkutatási Hivatal a Chang’e 5 űrmisszió keretén belül gyűjtötte be a kőzeteket 2020-ban, amikor is a misszió egy vulkáni területre, a Mons Rümkerre szállt le. A robotkar egy fúróval 2 kilogrammnyi anyagot gyűjtött be, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, Inner Mongóliába. Ez volt az első sikeres holdmintázás a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, és jelentős lépést jelentett Kína számára a világűr versenyében. A Chang’e 5 küldetés sikerével Kína vezető szerepet szerzett az új űrversenyben, és most először nyújtott lehetőséget hét nemzetközi kutatónak is a minták tanulmányozására, lehetővé téve új felfedezések létrejöttét.

A múlt héten Pekingben, egy elegáns ceremónia keretében adták át a mintákat Prof. Anandnak, ahol találkozott kollégáival Oroszországból, Japánból, Pakisztánból és Európából. Az esemény során Professzor Anand úgy érezte, hogy szinte egy párhuzamos univerzumban jár, ahol Kína rendkívül előrébb jár az űrprogramokba való befektetések terén. A mintákat a lehető legbiztonságosabb helyen, a kézi poggyászában hozta vissza az Egyesült Királyságba.

A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában, ahová Prof. Anand a holdport vitte, különös figyelmet kell fordítani a tisztaságra. A kutatás helyszínén az embereknek speciális védőfelszerelést, például műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit kell viselniük, hogy megakadályozzák a szennyeződést. Az anyagok keveredése a Földi anyagokkal véglegesen tönkreteheti a kutatást. A laboratóriumban Professzor Anand egy sor széf előtt térdelve nyitott ki egyet, amelyben egy zipzáros tasak volt, három, nyakláncok tárolására alkalmas dobozkával. Mindegyikben átlátszó ampullák találhatóak, amelyek alján sötétszürke por látható – ez a holdpor.

Bár a holdpor látványa nem túl lenyűgöző, mégis lenyűgöző gondolat, hogy ez a por hatalmas kozmikus utazáson ment keresztül. Prof. Anand hangsúlyozta, hogy a laboratóriumukban a mikroszkopikus munka a fő fókusz, és az összesen 60 mg mintájuk bőségesen elegendő ahhoz, hogy hosszú évekig foglalkozzanak vele. A laboratórium folyosóján Kay Knight technikus lesz az első, aki ténylegesen dolgozni fog a mintákon, amikor az ampullákat kinyitják. Knight már 36 éve vág és őröl követ, de ez lesz az első alkalom, hogy a hold felszínéről származó anyaggal dolgozik.

A kutatási folyamat során a mintákat két további laboratóriumba is elviszik. Az egyikben egy rendkívül bonyolult gép áll, amely rengeteg csőből, szelepből és vezetékből áll. Sasha Verchovsky technikus már az 1990-es évek eleje óta dolgozik ezen a gépen, amely lehetővé teszi a por szemcsék 1400 Celsius-fokra történő felmelegítését, hogy kinyerjék a szén-dioxidot, nitrogént és nemesgázokat. Ez a folyamat egyedülálló, és Professzor Anand véleménye szerint ez az egyik oka annak, hogy az ő laboratóriumukat választották a ritka minták fogadására.

A kutatócsapatnak egy éve van arra, hogy befejezze a kutatását, és bár a minták elemzése valószínűleg véglegesen tönkreteszi azokat, a Chang’e 5 misszió óta Kína további lépéseket tett. 2024-ben a Chang’e 6 indítása során a Hold túlsó oldaláról is hoztak vissza mintákat, amely egy mélyen titokzatos terület, ahol hosszú ideje csendes vulkáni lávafolyások nyomait is felfedezhetik. Professzor Anand reméli, hogy ez a Kína és a nemzetközi tudósok közötti hosszú távú együttműködés kezdete, és felhívta a figyelmet arra, hogy sokan a karrierjük során az Apollo küldetések által visszahozott mintákon dolgoztak. Az ilyen együttműködések folytatása elengedhetetlen a tudományos közösség fejlődése szempontjából.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo