Ki nyeri a versenyt az emberi robotok fejlesztésében?

Egy ragyogó tavaszi reggel Hannoverben, Németországban, és én éppen egy robotot megyek meglátogatni. A Unitree, egy kínai cég által épített G1 humanoid robot bemutatójára kaptam meghívást a Hannover Messe-n, amely a világ egyik legnagyobb ipari szakkiállítása. A G1 körülbelül 130 centiméter magas, ami kisebb és megfizethetőbbé teszi a piacon elérhető többi humanoid robothoz képest. A robot mozgása és ügyessége rendkívül folyékony, így nem meglepő, hogy videók, amelyekben táncolni és harcművészeteket bemutatni látható, vírusként terjedtek el az interneten.

A mai napon a G1-et Pedro Zheng, a Unitree értékesítési menedzsere irányítja távolról. Elmagyarázza, hogy a vásárlóknak minden G1-et programozniuk kell az autonóm funkciókhoz. Az emberek, akik elhaladnak a robot mellett, megállnak, és aktívan próbálnak kapcsolatba lépni vele, ami sok más gépre nem jellemző az óriási konferenciateremben. Kezet próbálnak fogni vele, hirtelen mozdulatokat tesznek, hogy lássák, reagál-e, nevetnek, amikor a G1 integet vagy hátradől, és elnézést kérnek, ha nekiütköznek. Valami van abban, ahogyan az emberi alakú robot megjelenik, ami, bármennyire is furcsa, megnyugtatja az embereket.

A Unitree csak egyike annak a sok vállalatnak világszerte, amelyek humanoid robotokat fejlesztenek. A potenciál hatalmas, hiszen az üzleti szféra számára egy olyan munkaerőt ígér, amelynek nem szükséges szabadságot kérnie vagy bérnövelést igényelnie. Emellett a legjobb háztartási eszköz is lehetne, hiszen ki ne szeretne egy gépet, amely elvégzi a mosást és megpakolja a mosogatógépet? Azonban a technológia még messze van attól, hogy elérje ezt a célt. Míg a robotkarok és a mobil robotok évtizedek óta jelen vannak a gyárakban és raktárakban, ott a munkakörülmények kontrollálhatók, és a dolgozók biztonságban tarthatók. Egy humanoid robot bevezetése egy kiszámíthatatlanabb környezetbe, mint például egy étterem vagy egy otthon, sokkal nehezebb feladat.

Ahhoz, hogy a humanoid robotok hasznosak legyenek, erőseknek kell lenniük, de ez potenciálisan veszélyes is lehet – csak az, hogy rossz időben elesnek, máris kockázatot jelenthet. Rengeteg munka szükséges ahhoz, hogy a robotokat irányító mesterséges intelligencia megfelelően működjön. A Unitree egyik képviselője elmondta, hogy a robotok AI-jának még nem sikerült áttörést elérnie. Jelenleg a G1-et kutató intézményeknek és technológiai cégeknek értékesítik, akik a Unitree nyílt forráskódú szoftverét használhatják fejlesztéshez.

A jelenlegi helyzetben a vállalkozók a humanoid robotokra összpontosítanak a raktárak és gyárak számára. Az egyik legismertebb példa Elon Musk, aki autógyártó cége, a Tesla, által fejlesztett humanoid robotot, az Optimus-t, tervezi. Januárban azt nyilatkozta, hogy „több ezer” robotot fognak építeni az idén, és azt várja, hogy ezek „hasznos dolgokat” fognak végezni a Tesla gyáraiban. Más autógyártók is hasonló irányba haladnak, például a BMW nemrég humanoid robotokat mutatott be egy amerikai gyárban. Eközben a dél-koreai Hyundai cég több tízezer robotot rendelt a Boston Dynamics-tól, amelyet 2021-ben vásárolt meg.

Thomas Andersson, a STIQ kutatócég alapítója 49 olyan vállalatot követ, amelyek humanoid robotokat fejlesztenek. Ha a definíciót kiterjesztjük azokra a robotokra is, amelyek két karral rendelkeznek, de kerekeken mozognak, akkor már több mint 100 céget figyel. Andersson véleménye szerint a kínai cégek valószínűleg dominálni fogják a piacot, mivel Kínában hatalmas az ellátási lánc és az egész ökoszisztéma a robotika terén, ami megkönnyíti a fejlesztések iterálását és a kutatás-fejlesztést.

A Unitree hangsúlyozza ezt az előnyt: a G1 ára 16 000 dollár (kb. 12 500 font), ami viszonylag olcsónak számít egy robot esetében. A STIQ legutóbbi jelentése szerint az összes humanoid robotra vonatkozó finanszírozás közel 60%-át Ázsiában gyűjtötték össze, míg az Egyesült Államok a maradékot vonzza. A kínai vállalatok számára az állami és helyi kormányzatok támogatása is előnyös, például Sanghajban létezik egy államilag támogatott képzőközpont, ahol tucatnyi humanoid robot tanul feladatokat végezni.

Miként tudnak a tengerentúli és európai robotgyártók versenyezni ezzel? Bren Pierce, a bristoli székhelyű vállalkozó, aki három robotikai céget alapított, legújabb vállalkozása, a Kinisi nemrégiben bemutatta a KR1 robotot. A robotot az Egyesült Királyságban tervezték és fejlesztették, de előállítása Ázsiában fog zajlani. Pierce szerint az amerikai és európai cégek problémája, hogy az összes alkatrészt Kínából kell beszerezniük. Így értelmetlen, hogy az alkatrészeket a világ másik végébe szállítsák, amikor azokat közvetlenül a forráson, Ázsiában is összeszerelhetik.

Pierce úgy döntött, hogy a robotjait Ázsiában gyártja, és az árakat lejjebb tartja azzal, hogy nem törekszik a teljes humanoid formára. A KR1, amelyet raktárak és gyárak számára terveztek, nem rendelkezik lábakkal. „Minden ilyen helynek sima padlója van. Miért akarnánk egy bonyolult formát, amikor egy mobil alapra is rátehetjük?” – teszi fel a kérdést. Amennyire lehet, a KR1-et tömegtermelésből származó alkatrészekből építik. „A filozófiám az, hogy annyi dolgot vásároljak, amennyit csak tudok a piacon kapható termékekből. Így minden motorunk, akkumulátorunk, számítógépünk és kameránk kereskedelmi forgalomban kapható, tömegtermelésű alkatrész” – mondja.

Hasonlóan a Unitree versenytársaihoz, Pierce szerint a valódi „titkos összetevő” az a szoftver, amely lehetővé teszi a robot számára, hogy együttműködjön az emberekkel. „Sok vállalat jön elő rendkívül fejlett robotokkal, de aztán ahhoz, hogy telepíteni tudjuk őket, doktori fokozat szükséges a robotikából. Amit mi tervezünk, az egy nagyon egyszerűen használható robot, amelyet az átlagos raktári vagy gyári dolgozó néhány óra alatt megtanulhat” – mondja Pierce. A KR1 képes elvégezni egy feladatot, miután egy embertől 20 vagy 30 alkalommal irányítást kapott. Az idén a KR1-et próbaüzemre bocsátják.

Felmerül a kérdés, hogy vajon a robotok valaha is kilépnek a gyárakból, és betörnek az otthonokba? Még a legoptimistább Pierce is úgy véli, hogy ez még messze van. „A hossz

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c62jxdxng7do