Trump vámjai: Dél-Amerika nyeresége vagy vesztesége?

Amikor Donald Trump bejelentette, hogy a világ különböző országaival szemben milyen kereskedelmi vámokat vezet be az Egyesült Államok, Dél-Amerika országai megkönnyebbülten sóhajtottak fel. A kontinens tizenkét államából tíz a legalacsonyabb, 10%-os vámot kapta, míg Guyana és Venezuela kezdetben magasabb, 38%-os és 15%-os vámot szenvedett el, amelyet később szintén 10%-ra csökkentettek. Ez a döntés azután született, hogy Trump úgy döntött, hogy 90 napra felfüggeszti a magasabb vámokat szinte minden ország esetében. Kivételt képezett Kína, amely 145%-os vámot kapott, továbbá Kanada és Mexikó, amelyeknek egyes exportjai esetében még mindig 25%-os vámot kellett megfizetniük az Egyesült Államokba irányuló szállítmányok után.

A kommentátorok, akik ezt a döntést Dél-Amerika győzelmeként értékelik, azzal érvelnek, hogy a magasabb amerikai vámok Kínára, valamint Kanadára és Mexikóra vonatkozóan vonzóbbá tehetik a dél-amerikai termékeket az amerikai és globális vásárlók számára. Bár ez a nézőpont logikusnak tűnik, a helyzet ennél sokkal bonyolultabb, hiszen Dél-Amerika is ki van téve a globális kereskedelem instabilitásának. A cikk célja, hogy bemutassa ezt a vitát, kezdve a régió potenciális előnyeivel.

Dél-Amerika gazdag nyersanyagokban. Legnagyobb gazdaságai, Brazília és Argentína jelentős szója- és kőolajexportőrök, míg Brazília esetében az acélgyártásban használt vasérc is fontos szerepet játszik. Az Egyesült Államok által Kínára kivetett magas vámok, valamint Kína viszonossági válasza, mely 125%-os vámot jelentett az amerikai importokra, lehetőségeket teremthetnek a dél-amerikai exportőrök számára. Például Brazília növelheti mezőgazdasági exportjait Kínába, hogy pótolja az Egyesült Államokból korábban érkező szállítmányokat. Jelenleg Kína a legnagyobb exportpiaca Brazíliának, ezt követi az Egyesült Államok.

A helyzetnek van precedense is. Amikor Trump első mandátuma alatt vámokat vetett ki Kínára, Kína egyes nyersanyag-vásárlásait az Egyesült Államoktól Brazíliába irányította, ami jelentős növekedést eredményezett a brazil szójaexportban. Az idei, 2025-ös brazil szója betakarítás kapcsán sokan reménykednek abban, hogy a helyzet megismétlődik. Frederico D’Avila, egy farmer és korábbi politikai figura, aki Bolsonaro volt brazil elnökhöz köthető, úgy véli, hogy Trump első ciklusa „kiváló volt a brazil mezőgazdaság számára”, mivel „Trump vámjai kedveztek nekünk”.

Ezzel szemben Juan Carlos Hallak, a Buenos Aires-i Egyetem nemzetközi közgazdaságtan professzora figyelmeztetett: a „bilaterális akadályok” emelése a nyersanyagok esetében leginkább csak azt befolyásolja, hogy „ki kinek ad el”, nem pedig a pénzügyi nyereséget a kereskedők számára – mivel az árakat globálisan határozzák meg. Szerinte a dél-amerikai országok ne várjanak jelentős pénzügyi előnyöket Trump intézkedései következtében, csupán más vásárlókra számíthatnak.

Dél-Amerika más iparágai is reménykednek abban, hogy Trump intézkedései révén nagyobb globális eladásokat realizálhatnak, mivel más országok kevesebbet vásárolnak az Egyesült Államoktól. Például a brazil húsipar is remélheti, hogy a közelmúltban Japánba látogató Lula elnöknek sikerül megnyitnia a japán piacot a brazil húsexport előtt. Jelenleg Japán a marhahúsának 40%-át az Egyesült Államoktól szerzi be, de miután Trump kezdetben 24%-os vámot helyezett kilátásba, Tokió Dél-Amerika felé is fordulhat, hogy több húst vásároljon.

A kávé- és lábbeligyártás területén is konkurenciát jelenthetnek a dél-amerikai termékek az ázsiai riválisaikkal szemben az Egyesült Államok piacon. Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, amit Vietnam, Indonézia és Kolumbia követ. Trump kezdetben Vietnámra 46%-os, Indonéziára pedig 32%-os vámot vetett ki. Ha ezek a magasabb vámok júliusban visszaállításra kerülnek, a két ország kávéja jelentősen drágább lesz az Egyesült Államokban, ami előnyös helyzetbe hozhatja a brazil és kolumbiai kávét.

A dél-amerikai cipőgyártók is növelhetik exportjaikat az Egyesült Államokba Trump magas kínai vámjai miatt. Jelenleg Kína a világ legnagyobb lábbeligyártója, míg Brazília az ötödik helyen áll. A világ öt legnagyobb lábbeligyártója közül a másik három India, Vietnam és Indonézia.

Uruguay új elnöke, Yamandú Orsi is megjegyezte, hogy Trump vámjai segítik elő a kereskedelmi megállapodás megvalósulását az EU és Dél-Amerika Mercosur-blokkjának között. Szerinte „Európának most már kevés választása van, mint hogy kissé csökkentse az elvárásait” a tárgyalások során, ahogy igyekszik diverzifikálni kereskedelmi partnereit.

A jövőbeli kilátásokat azonban árnyalja, hogy a kereskedelmi vámok emelése a globális nyersanyagpiacok volatilitását is okozhatja. Az olaj és a réz árai ingadozásoknak voltak kitéve, ami különösen Chile és Peru gazdaságát érintheti, ahol a réz a legfontosabb exporttermék. Eduardo Levy Yeyati, Argentína volt központi banki vezető közgazdásza szerint a nyersanyagárak és a globális kereslet alakulása „komoly akadályt” jelent Dél-Amerika számára. Ahogy Yeyati megjegyzi, ha Brazília és Argentína végül jelentős exportnövekedést tapasztal az Egyesült Államok felé, akkor Trump magasabb vámokat is kivethet rájuk, hiszen célja a belföldi termelés növelése, nem más országok importjának növelése.

Összességében Trump vámpolitikájának értékelése Dél-Amerika szempontjából nem egyértelmű. A helyzet komplexitása miatt nehéz megjósolni, hogy a potenciális előnyök túlsúlyban lesznek-e a kockázatokkal szemben. A kereskedelmi változások gyorsasága és széleskörű hatása miatt a helyzet alakulása nemcsak a kontinens gazdaságára, hanem a globális kereskedelemre is hatással lehet a jövőben.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c5yrgpwg545o