Az idegen bolygók élete és hatása az emberiségre
A tudomány világában vannak olyan felfedezések, amelyek nem csupán tudásunkat bővítik, hanem mélyen átformálják a gondolkodásmódunkat is, megmutatva az Univerzumban betöltött helyünket. Ilyen mérföldkő volt az is, amikor az első űrszondák képeket küldtek vissza a Földről, vagy amikor élet nyomait fedezték fel egy másik égitesten. Legutóbb egy újabb izgalmas hír érkezett, amely szerint egy K2-18b nevű bolygón olyan gázt találtak, amely a Földön egyszerű tengeri organizmusok által keletkezik. Az ezt a felfedezést vezető tudós, Nikku Madhusudhan professzor, a Cambridge-i Egyetem csillagászati intézetének munkatársa úgy véli, hogy közel vagyunk ahhoz, hogy választ kapjunk arra a fundamentális kérdésre, hogy létezik-e élet más világokon.
A felfedezés kapcsán azonban számos további kérdés merül fel, például hogy egy esetleges másik világban felfedezett élet hogyan változtatná meg az emberek, mint faj, gondolkodását. Őseink már régóta meséltek olyan lényekről, akik az égből érkezhetnek. A 20. század elején a csillagászok úgy vélték, hogy egyenes vonalakat látnak a Mars felszínén, ami arra utalt, hogy a bolygó egy fejlett civilizáció otthona lehetett. Ebből a spekulációból született meg a sci-fi kultúra, amely repülő csészealjakról és zöld kis lényekről szólt. Ebben az időben a nyugati kormányok a kommunizmus terjedésétől való félelmet gerjesztettek, így az űrből érkező látogatók gyakran fenyegetésként voltak ábrázolva.
Az évtizedek során azonban a legújabb felfedezések nem a Marsról vagy a Vénuszról érkeztek, hanem olyan távoli bolygókról, amelyek a galaxisunk más részein keringenek. A NASA korábban a Marsra összpontosította az élet keresését, de 1992 óta a figyelem fokozatosan áthelyeződött, amikor felfedezték az első bolygót, amely egy másik csillag körül keringett. Azóta közel 6000 exobolygót azonosítottak, amelyek közül sok gázóriás, mint például a Jupiter és a Szaturnusz. Néhányuk olyan szélsőséges hőmérsékletekkel rendelkezik, amelyek nem teszik lehetővé a folyékony víz létezését, ami a tudósok szerint az élethez elengedhetetlen. Azonban sok exobolygó a „Goldilocks zónában” található, ahol a távolság éppen megfelelő ahhoz, hogy élet támadhasson.
Madhusudhan professzor úgy véli, hogy a galaxisunkban több ezer, életre alkalmas bolygó lehet. Ahogy ezeket az exobolygókat felfedezték, a tudósok olyan műszereket fejlesztettek ki, amelyek képesek elemezni a légkörük kémiai összetételét. Az ambíciójuk lenyűgöző volt: meg akarták ragadni a csillagok fényét, amely átszűrődik ezeknek a távoli világoknak a légkörén, és tanulmányozni akarták a molekulák kémiai ujjlenyomatait, amelyek a Földön csak élő organizmusok által keletkeznek, vagyis biosignatúrákat.
A NASA James Webb Űrteleszkópja, amely most felfedezte a gázt a K2-18b bolygón, a valaha épített legnagyobb teljesítményű űrteleszkóp. 2021-es indítása óta nagy izgalmat keltett, hiszen sokan úgy vélték, hogy az élet keresése végre elérhető közelségbe került az emberiség számára. Azonban a JWST-nek vannak korlátai; nem tudja észlelni a Földhöz hasonlóan kicsi bolygókat, vagy azokat, amelyek túl közel keringenek a szülőcsillagukhoz. Éppen ezért a NASA a Habitable Worlds Observatory (HWO) megépítését tervezi, amely a 2030-as években fog működni, és képes lesz az ilyen bolygók légkörének elemzésére.
A tudományos közösség optimista a jövőt illetően, és Madhusudhan professzor reményei szerint két éven belül elegendő adat áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy egyértelműen bizonyíthassa a biosignatúrák létezését a K2-18b körül. Azonban még ha ez meg is valósul, a felfedezés nem fog azonnali ünnepléshez vezetni, mivel új viták fognak megjelenni arról, hogy a biosignatúrák esetleg nem élő forrásokból származnak. Ahogy egyre több adat gyűlik össze, a tudományos konszenzus lassan arra fog elmozdulni, hogy más világokon is létezhet élet.
A tudósok arra is figyelmeztetnek, hogy a saját Naprendszerünkben történő életkeresés is egyre valószínűbbé válik. Az ESA ExoMars roverét 2028-ra tervezik, hogy aláássa a Mars felszínét, míg Kína Tianwen-3 missziója mintákat gyűjt és visszahoz a Földre. Eközben a NASA is űrszondákat küld az óceánokkal rendelkező jégbolygókhoz, hogy felfedezzék az élet nyomait.
A tudományos közösség tagjai egyre inkább úgy vélik, hogy nem csupán a felfedezések, hanem a tudományos diskurzus is izgalmas időszak előtt áll. A jövőbeli találkozások és felfedezések újabb kérdéseket vetnek fel, amelyek hatással lehetnek a társadalomra és az emberi pszichére. Madhusudhan professzor szerint, ha valóban létezik élet más világokon, az nem félelmet, hanem reményt hozhat. Az emberiség számára ez a felfedezés egy új korszakot jelenthet, amelyben a különböző kultúrák és nyelvek közötti határok elmosódnak, és a világ egyesült közösségként tekinthet önmagára.
Ezeket is érdemes megnézni
India légicsapásai – Milyen válaszlépések várhatóak Pakisztántól? Négy fontos kérdés
Két pornóoldal vizsgálat alatt, mert nem megfelelően ellenőrizték a korhatárt
