Forradalom zajlik az indiai edzőiparban

Bár valószínűleg nem hallottál még a tajvani Hong Fu Industrial Group-ról, érdemes alaposabban megismerkedni a céggel, mivel termékeik mindenhol ott vannak a forgalmas utcákon. A Hong Fu a világ második legnagyobb sportcipőgyártója, amely olyan nagy márkák számára készít cipőket, mint a Nike, Converse, Adidas és Puma. Évente körülbelül 200 millió pár sportcipőt állítanak elő, ezért amikor a vállalat komoly befektetést jelentett be az indiai piacon, az lázba hozta a lábbeliipart.

A Hong Fu jelenleg egy hatalmas gyárat épít Panapakkam városában, Tamil Nadu államban, India délkeleti részén. A gyár teljes kapacitással való üzemelése esetén, ami várhatóan három-öt éven belül megvalósul, évente 25 millió pár cipő gyártására lesz képes, ezzel akár 25 ezer munkavállalónak adva munkát. A projektben indiai partnerek is részt vesznek, köztük Aqeel Panaruna, a Florence Shoe Company elnöke, aki elmondta, hogy a nemzetközi piac telítődött, és a Hong Fu új lehetőségeket keresett. A nem-bőr cipők iránti kereslet Indiában drámaian növekszik, ami óriási potenciált rejt magában.

Az indiai kormány szintén szívesen látja az ilyen befektetéseket, remélve, hogy azok emelik a lábbeliipar színvonalát és növelik az exportot. Az ipar fellendítése érdekében tavaly augusztusban az Indian Standards Bureau (BIS) új minőségi szabályokat vezetett be minden Indiában forgalmazott cipőre vonatkozóan. Az új előírások értelmében például a használt anyagoknak át kell menniük a szilárdsági és rugalmassági teszteken. Sandeep Sharma, egy újságíró és a lábbeliipar szakértője elmondta, hogy ezek a BIS szabványok valójában a piac megtisztításáról szólnak. „Túl sok alacsony minőségű termék árasztotta el a piacot, a fogyasztóknak jobb minőségű termékekre van szükségük” – tette hozzá.

Ugyanakkor sok indiai fogyasztó nem engedheti meg magának a neves márkák termékeit. A helyi igények kielégítésére egy bonyolult és kiterjedt kis cipőgyártó hálózat alakult ki, amelyet szervezett szektornak neveznek. Az ilyen kisüzemek, mint Ashok, aki nem kívánta megadni teljes nevét, az Agra környékén található cipőgyártó üzemekhez tartoznak. Ashok becslése szerint a környéken napi 200 ezer pár cipőt gyártanak a hasonló működtetésű cégek. „Sok fogyasztó, különösen a vidéki és alacsony jövedelmű városi területeken, inkább a helyi, olcsóbb lábbeliket választja a márkás opciók helyett” – mondta. „A szervezett márkák sokszor nehezen terjeszkednek a félvárosi és vidéki területeken, mert mi kielégítjük ezeket az igényeket.”

De vajon hogyan hatnak az új kormányzati szabványok az olyan gyártókra, mint Ashok? Sharma véleménye szerint a helyzet bonyolult. „A kormány próbál egyensúlyozni. Nem zárhatja be a kisvállalkozásokat, amelyek milliókat foglalkoztatnak – az gazdasági öngyilkosság lenne.” A szakértő úgy látja, hogy a kormány „répa és bot” megközelítést alkalmaz: a szabványok bevezetése mellett programokat indítanak a kis gyártók folyamatainak korszerűsítésére. „Nem arról van szó, hogy el akarják törölni a szervezett szektort, hanem fokozatosan be akarják vonni őket.”

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szervezett szektor híres a nagy márkák másolt cipőinek gyártásáról, amely a vásárlók körében népszerű, de más országok évek óta panaszkodnak a következmények miatt. Eközben újabb indiai cipőgyártók jelennek meg, hogy szolgálják az ország növekvő középosztályát. Sabhib Agrawal, aki a Zen Barefoot céget vezeti, a mezítláb cipők iránt próbálja felkelteni a vásárlók figyelmét, amelyek állítása szerint egészségesebbek a láb számára, mivel elősegítik a természetes mozgást.

Agrawal megjegyzi, hogy cégük különleges, mivel az indiai lábbeliipar nem igazán innovatív. „Nagyon kevesen hajlandók időt és pénzt fektetni új technológiákba, itt a gyártás profit-orientált, ROI driven” – mondta. A Comet nevű indiai vállalat szintén innovációval próbálkozik. Ők állítják, hogy ők az első olyan hazai cipőmárka, amely teljes mértékben ellenőrzi a gyártási folyamatot a tervezéstől a gyártásig. „Ez a szintű ellenőrzés lehetővé teszi számunkra, hogy kísérletezzünk az anyagokkal, új formákat vezessünk be, és folyamatosan finomítsuk a kényelmet és a megfelelő illeszkedést a valós visszajelzések alapján” – mondta a cég alapítója, Utkarsh Gupta.

Agrawal bízik benne, hogy a lábbeliipar változásokon megy keresztül, és a magasabb értékű termékek irányába mozdul el. „Sok magas értékű márkának India felé kell helyeznie a gyártását. 3-5 éven belül egy robusztus ökoszisztéma alakulhat ki, amely képes versenyezni a nemzetközi sportcipőpiacon.” Az Agra városában Ashok reméli, hogy a szervezett szektor nem marad figyelmen kívül India lábbeliiparának növekedése közepette. „A kormány adjon nekünk akkreditációt és tanúsítványokat, hogy a gyáraink ne zárjanak be. Amint mi is bekerülünk a szervezett szektorba, senki sem tudja megverni Indiát a cipőgyártás terén.” Sharma ugyanakkor úgy véli, hogy a változás elkerülhetetlen. „A piac mindenképpen átalakulni fog. Látni fogjuk, hogy a nagyobb szereplők még nagyobbá válnak – nekik van pénzük a gyors alkalmazkodásra. De nem hiszem, hogy a kis szereplők teljesen eltűnnének. Az okosabbak megtalálják a saját piaci részesedésüket.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cm2nplgm2kpo