Apple erősíti India gyári terveit, de a US-China megállapodás keresztbe tehet
India hosszú távú célja, hogy a világ gyártási központjává váljon, most komoly kihívásokkal néz szembe, miután Washington és Peking bejelentette a kereskedelmi kapcsolatok „újraindítását”. Az utóbbi héten Donald Trump elnök által bevezetett vámok Kínára 145%-ról 30%-ra csökkentek, míg Indiára 27%-ot alkalmaznak. Ez a változás komoly aggodalmakat vetett fel Delhi számára, mivel az indiai gyártásra vonatkozó befektetések, amelyek korábban Kínából Indiába irányultak, most vagy lelassulhatnak, vagy akár vissza is térhetnek Kínába – mondja Ajay Srivastava, a Global Trade Research Institute (GTRI) munkatársa. Az indiai alacsony költségű összeszerelő vonalak talán életben maradhatnak, de az értéknövelő növekedés veszélyben van.
A helyzet éles ellentétben áll azzal az optimizmussal, amely Delhi-ben uralkodott, amikor az Apple bejelentette, hogy az Egyesült Államokba szánt iPhone-ok többségét Kínából Indiába helyezi át. Trump elnök ugyanakkor jelezte, hogy Tim Cook, az Apple vezérigazgatója számára azt tanácsolta, hogy ne építsenek gyárakat Indiában, mivel az „az egyik legmagasabb vámú ország a világon”. Shilan Shah, a Capital Economics közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy India jól pozicionált alternatívaként Kínával szemben, mint az Egyesült Államoknak szánt termékek szállítója. Az indiai exportok 40%-a hasonló azokhoz, amelyeket Kína exportál. A gyártók körében végzett friss felmérés szerint az új exportmegrendelések 14 éves csúcsra emelkedtek.
A Nomura, egy japán brókercég is kiemelte, hogy egyre több „anecdotal evidence” mutat arra, hogy India nyertesként emergeál a kereskedelmi elterelésből és az alacsony és közepes technológiai gyártás ellátási láncainak áthelyezéséből, különösen az elektronikai, textil- és játékgyártás területén. Néhány elemző úgy véli, hogy a Washington és Peking közötti kereskedelmi „újraindítás” ellenére a két ország közötti stratégiai leválás hosszú távon India számára kedvező lehet. Narendra Modi kormánya is egyre inkább nyitott a külföldi vállalatok előtt, miután évekig protekcionista politikát folytatott, ami kedvező környezetet teremthet.
India és az Egyesült Államok kereskedelmi megállapodást is tárgyal, amely a harmadik legnagyobb ázsiai gazdaságot egy kedvező helyzetbe hozhatja a „Kína exodus” kihasználására, mivel a globális vállalatok a működéseik áthelyezésével próbálnak diverzifikálni. India éppen most írt alá kereskedelmi megállapodást az Egyesült Királysággal, amely drasztikusan csökkenti vámokat a védett szektorokban, így például a whiskey és az autók esetében. Ez egy kis betekintést ad abba, hogy milyen engedményeket tehet Delhi Trumpnak a folyamatban lévő India-Egyesült Államok kereskedelmi tárgyalások során.
Mindazonáltal az optimizmust sok tényező árnyalja. A legnagyobb aggodalom, hogy Kína ismét versenybe száll, és a vállalatok nem zárják ki más ázsiai versenytársakat sem, mint például Vietnámot. Sonal Verma és Aurodeep Nandi, a Nomura közgazdászai szerint India számára kulcsfontosságú, hogy a vámok eltérítése mellett komoly üzleti környezet javító reformokat is végrehajtson. Az indiai üzleti környezet régóta frusztrálja a külföldi befektetőket, és megakadályozta az indiai gyártás növekedését, amelynek részesedése a bruttó hazai termékből évtizedek óta körülbelül 15%-on stagnál.
A kormány által bevezetett intézkedések, mint például a Production Linked Incentive (PLI) program, eddig csak korlátozott sikereket hoztak. A Niti Aayog, a kormány gondolkodó testülete elismerte, hogy India „korlátozott sikert” ért el a Kínából áthelyezett befektetések vonzásában. Emellett India még mindig nagyban függ Kínától az elektronikai cikkekhez, például az iPhone-okhoz szükséges nyersanyagok és alkatrészek terén, ami korlátozza Delhi képességét, hogy teljes mértékben kihasználja az ellátási láncok áthelyezését.
Az Apple által eladott iPhone-on India kevesebb mint 25 dollárt keres, míg az Apple 450 dollárt keres egy iPhone-on. Az összeszerelés önmagában nem elegendő a helyi gazdaság fellendítéséhez, és az indiai export számok növekedése csak papíron lesz látható. A GTRI megjegyzi, hogy az ilyen összeszerelő üzemek által létrehozott munkahelyek nem is a legmagasabb minőségűek. A mai okostelefon-gyártók jellemzően importálják az alkatrészeket és inkább az alacsonyabb vámokra törekednek, mintsem hogy helyi ellátási láncokat építenének ki.
Végül, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a kínai exportálók megpróbálhatják Indiát arra használni, hogy termékeket irányítsanak át az Egyesült Államokba. India nem zárkózik el ettől az ötlettől, és a legfőbb gazdasági tanácsadó tavaly azt mondta, hogy az országnak több kínai vállalatot kell vonzania export-orientált gyárak létrehozására. Mindazonáltal ez korlátozhatja India képességét a helyi tudásbázis kiépítésére és saját ipari alapjának növelésére. Mindezek a tényezők azt mutatják, hogy India még mindig messze van attól, hogy valóra váltsa gyártási ambícióit. Srivastava arra figyelmeztetett, hogy a költségek csökkentése, a logisztika javítása és a szabályozási bizonytalanság megszüntetése elengedhetetlen a sikerhez, és hogy az Egyesült Államok és Kína közötti „reset” inkább a kármentésről szól, mintsem hosszú távú megoldásról.
Ezeket is érdemes megnézni
A használati megállapodás ára: Mit érdemes tudni róla?
Vonatvezetői korhatár 18 évre csökkentve
