Kilenc hónapja az űrben: az asztronauták nem tudták, vissza tudnak-e térni

Suni Williams és Butch Wilmore 2024 júniusában a Boeing Starliner űrhajóval indultak el a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé. A küldetés célja az volt, hogy teszteljék az űrhajó működését, azonban a repülés során számos technikai problémával szembesültek. Az egyik legkomolyabb kihívás az volt, amikor a hajtóművek meghibásodtak, és a két űrhajós nem tudta előrehaladni az ISS dokkolásába. Wilmore a BBC News-nak elmondta, hogy a dokkolás elengedhetetlen volt számukra, mivel ha nem tudnak dokkolni, akkor nem tudják, hogy vissza tudnak-e térni a Földre. Az űrhajósok a tervezett nyolc nap helyett végül közel tíz hónapot töltöttek az űrben, ami teljesen váratlan helyzetet teremtett számukra.

A helyzetük kritikus volt, és a Földi Irányítóközpont segítségével végül sikerült újraindítaniuk a hajtóműveket, így sikeresen dokkoltak az ISS-en. Wilmore elmondta, hogy a gondolat, miszerint talán soha többé nem látják a Földet, átfutott az agyukon. Azonban a két űrhajós nem beszélt a legrosszabb forgatókönyvekről, mivel a felkészülésük során megtanulták, hogyan kell a problémákra megoldásokat találni. Williams azt mondta, hogy „olyan, mintha olvasnák egymás gondolatait”, és tudták, hogy mit kell tenniük a nehézségek ellenére.

Bár a NASA és a Boeing a Starliner biztonságosságát hangsúlyozta, a küldetés során felmerült kockázatok miatt a döntés született: a két űrhajóst egy SpaceX kapszulával hozzák vissza a Földre. A NASA űrhajósai hónapokat töltöttek az ISS-en, ahol különböző kísérleteken dolgoztak, és végül 2025. március 18-án tértek vissza a Földre. A társadalmi diskurzus középpontjába kerültek, amikor Donald Trump elnök a politikai helyzetért Joe Biden elődjét tette felelőssé. Az űrhajósok azonban azt mondták, hogy nem foglalkoztak a politikai vádakkal, és nem érezték magukat elhagyatottnak. Wilmore megjegyezte, hogy „a világűr repülése nehéz, az emberi űrutazás pedig még nehezebb”.

A Földön töltött két hónap alatt Williams és Wilmore jól érezték magukat, mivel az űrben végzett edzéseknek köszönhetően a testük gyorsan regenerálódott. Wilmore elmondta, hogy szinte minden nap végzett guggolásokat és felhúzásokat az űrben, így „szó szerint erősebbnek érzi magát, mint valaha”. Williams is egyetértett, és hozzátette, hogy a gravitációhoz való visszaállás nem volt fájdalommentes, de igyekezett gyorsan alkalmazkodni a földi környezethez.

Az űrhajósok azóta együtt dolgoznak a NASA-val és a Boeing-gel, hogy megoldják a Starliner hibáit. Wilmore optimistán nyilatkozott a jövőről, és reméli, hogy a Boeing Starliner újra repülhet a közeljövőben. Mindkét űrhajós kijelentette, hogy szívesen repülnének újra a Starlineren, amint a technikai problémákat orvosolják, mivel a Starliner egy rendkívül képes űrhajó, amely különleges jellemzőkkel bír a jövőbeli űrhajósok számára.

Ez a történet jól példázza az űrutazás kihívásait és a benne rejlő emberi erőt. Az űrhajósok kitartása és együttműködése a legnehezebb körülmények között is inspiráló, és reményt ad arra, hogy a jövőbeli űrkutatások során még több csodálatos felfedezés vár ránk. Az űrben eltöltött idő nem csak a tudományos eredmények miatt volt fontos, hanem a személyes fejlődésük és a csapatmunka szempontjából is. A NASA és a Boeing folytatja a munkát a Starliner fejlesztésén, hogy a következő küldetések során még biztonságosabb és sikeresebb űrutazásokra legyen lehetőség.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/clygd1vl9yeo