India légicsapásai – Milyen válaszlépések várhatóak Pakisztántól? Négy fontos kérdés

Az indiai és pakisztáni feszültségek újabb szintre léptek, miután India egy drámai éjszakai hadművelet keretében légicsapásokat indított kilenc különböző célpont ellen Pakisztánban és a Pakisztán által ellenőrzött Kasmírban. Az indiai kormány állítása szerint a támadások célpontjai militáns állások voltak, amelyekről „megbízható hírszerzési információk” alapján döntöttek. Az akció mindössze huszonöt percig tartott, helyi idő szerint 01:05 és 01:30 között, és a robbanások hangja sok lakost felébresztett a régióban, hatalmas dörrenéseket hallatva. Pakisztán azonban azt állította, hogy csak hat helyszínt értek találatok, és közölték, hogy öt indiai vadászgépet és egy drónt is sikerült lelőniük, amely állítást India nem erősített meg.

A pakisztáni hatóságok szerint az indiai légicsapások következtében huszonhat ember vesztette életét, és negyvenhat ember megsérült a LoC (Line of Control) mentén, ami a de facto határvonal Indiához és Pakisztánhoz tartozik. Emellett az indiai hadsereg arról számolt be, hogy tíz civil halt meg a pakisztáni tüzérség által indított lövedékek következtében az indiai oldalon. Ez a hirtelen eszkaláció azután következett be, hogy múlt hónapban egy halálos támadás történt turisták ellen Pahalgamban, amely tovább fokozta a feszültséget a két atomfegyverrel rendelkező ország között. India világosan jelzi, hogy a támadással összefüggésbe hozott pakisztáni terroristák és külső szereplők nyomaira bukkant, ezt azonban Pakisztán határozottan tagadja. Islamabad azt is hangsúlyozta, hogy India nem szolgáltatott bizonyítékot állításainak alátámasztására.

A múltban, miután tizenkilenc indiai katona életét vesztette az Uri támadásban, India „sebészeti csapásokat” indított a LoC-n. 2019-ben a Pulvama merénylet, amely negyven indiai félkatonai személy halálát okozta, indiai légicsapásokat váltott ki Balakotban – ez volt az első ilyen akció Pakisztán területén 1971 óta, ami visszavágó támadásokat és légi harcokat eredményezett. Szakértők szerint a Pahalgamban történt támadásra adott válasz különös figyelmet érdemel, mivel három jelentős pakisztáni militáns csoport infrastruktúráját célozta meg egyszerre. India kilenc militáns célpontot támadott meg Pakisztánban és a Pakisztán által ellenőrzött Kasmírban, beleértve a Lashkar-e-Taiba, a Jaish-e-Mohammed és a Hizbul Mujahideen kulcsfontosságú bázisait.

Az indiai nyilatkozatok szerint két tábor a határtól mindössze 6-18 kilométerre található Sialkotban, míg a legmélyebb csapás egy Jaish-e-Mohammed központ volt Bahawalpurban, Pakisztán belsejében, mintegy 100 kilométerre a határtól. A Muzaffarabadban található Lashkar-e-Taiba tábor, amely 30 kilométerre helyezkedik el a LoC-tól, a legutóbbi indiai-adminisztrációs Kasmírban végrehajtott támadásokkal is összefüggésbe hozható. Pakisztán azt állítja, hogy csak hat helyszínt értek támadások, és tagadja a terrorista táborok létezését.

A szakértők megjegyzik, hogy India mostani akciója elrugaszkodott a korábbi mintáktól, hiszen a célpontok nemcsak a Pakisztán által ellenőrzött Kasmírra korlátozódtak, hanem behatoltak Pakisztán Punjab államába is, és konkrét terroristainfrastruktúrákat támadtak meg. Az indiai kormány egyértelműen azzal a céllal hajtotta végre a támadást, hogy visszaállítsa a deterrenciát, amely az utóbbi években meggyengült. A szakértők szerint a pakisztáni válasz elkerülhetetlen, és a következő lépések kezelése kulcsfontosságú lesz a krízis során. Az indiai és pakisztáni katonák között már kisebb tűzharcok is zajlanak, miközben India lezárta a fő határátkelőhelyet és felfüggesztette a vízmegosztási megállapodást. Pakisztán a 1972-es békeszerződést is felfüggesztette, és saját válaszlépéseket tett.

A feszültségek közepette a szakértők azt is hangsúlyozzák, hogy a diplomácia szerepe kulcssá válhat, mivel a két ország közötti helyzet gyorsan eszkalálódhat. Az eddigi történések és a várható válaszok alapján a pakisztáni katonai vezetés számára lehetőség nyílhat arra, hogy visszanyerje a közvélemény támogatását, különösen a városi középosztály körében, akik az utóbbi időszakban kritizálták a hadsereget politikai beavatkozásai miatt. Az indiai kormány pedig egyensúlyoz az eszkaláció és a visszafogottság között, figyelemmel arra, hogy a feszültség bármikor újra fellángolhat.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cd020710v1ko