Szovjet űrhajó valószínűleg visszatért a Föld légkörébe

A Szovjetunió idejéből származó űreszköz egy része valószínűleg visszatért a Föld légkörébe, miután több mint öt évtizeden át keringett az űrben – jelentette be az Európai Űrügynökség. A Kosmos 482 névre keresztelt űrszonda 1972-ben indult el a Vénusz felé, azonban soha nem hagyta el a Föld körüli pályát, hanem négy darabra tört, amelyek azóta is a bolygónk körül keringenek. Az Európai Unió Űrmegfigyelő és Nyomkövető Központja (SST) közölte, hogy az egyik töredék, amelyről úgy vélik, hogy a leszállóegység, „a legnagyobb valószínűséggel” 2023. október 7-én, 06:16 GMT (07:16 BST) időpontban lépett be a légkörbe. A szakértők számára azonban még mindig nem tisztázott, hogy az objektum a talajra zuhant-e, vagy elégett a légkörben. Emellett a pontos helyszínét is nehéz meghatározni, ahol az objektum belépett a légkörbe.

Fontos megjegyezni, hogy a Föld 70%-át víz borítja, így valószínűtlen, hogy a visszatérő űrszemét jelentős károkat okozott volna. Stijn Lemmens, az Európai Űrügynökség vezető elemzője megjegyezte, hogy „sokkal valószínűbb, hogy nyer az ember a lottón, mint hogy ez a darab űrszemét eltalálja”. A Kosmos 482 leszálló kapszuláját úgy tervezték, hogy ellenálljon a Vénusz légkörének extrém hőmérsékletének és nyomásának, ezért robusztus hőpajzzsal és tartós szerkezettel rendelkezett. Ezért a szakértők úgy vélik, hogy a kapszula talán túlélte a kontrollálatlan leszállást a Föld légkörében. Ugyanakkor a Kosmos 482 ejtőernyő rendszere, amelyet eredetileg a Vénuszra való leereszkedés lassítására terveztek, valószínűleg több mint 50 év űrbeli tartózkodás után jelentősen degradálódott.

Lemmens kifejtette, hogy „az ember által készített objektumok visszatérése a Föld légkörébe meglehetősen gyakori esemény”. A nagyobb űreszközök esetében heti rendszerességgel, míg a kisebbek esetében napi szinten történik ilyen esemény. Általában a visszatérő tárgyak elégnek a Föld légkörében, mielőtt elérnék a talajt. Például Kína Long March 5B rakétája 2022-ben az Indiai-óceán felett lépett be a légkörbe, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban a Csendes-óceán fölött nagyrészt elégett.

A Kosmos 482-t jelenleg szorosan nyomon követik a nemzetközi űrügynökségek. Lemmens hangsúlyozta, hogy a jövőbeli űreszközöket úgy kell megtervezni, hogy képesek legyenek biztonságosan eltávolítani magukat a pályáról, lehetőleg kontrollált visszatérések révén. Ez lehetővé tenné a pontos leszállási helyek előrejelzését, csökkentve ezzel annak kockázatát, hogy a törmelék lakott területekre essen, és védve a embereket és az ingatlanokat, miközben kezelni lehetne az űrszemét környezeti hatását is.

A Kosmos 482 története rávilágít arra, hogy a világűrben keringő tárgyak és azok visszatérése mennyire összetett és potenciálisan veszélyes jelenség. Ahogy a technológia fejlődik, a jövő űrszondáinak tervezésekor egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a biztonságra és a környezeti hatások minimalizálására. Az űrszemét problémája nemcsak a Föld körüli pályán lévő objektumokra, hanem a jövőbeni űrutazásokra is hatással van, és a szakértők szerint sürgős lépések szükségesek annak érdekében, hogy megőrizzük az űr tisztaságát, és csökkentsük a balesetek kockázatát.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cy9vz28nyedo