A műhold, amely megméri a világ 1,5 billió fáját
A világ esőerdőit gyakran a „Föld tüdejének” nevezik, hiszen hatalmas mennyiségű szén-dioxidot tárolnak, ezzel hozzájárulva a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez. Azonban az esőerdők pontos szén-dioxid-tárolási kapacitásának mérése eddig szinte lehetetlen feladatnak bizonyult. Most azonban áttörés történt, mivel az Európai Űrügynökség (ESA) egy olyan műholdat indított el, amely különleges radar rendszerrel rendelkezik, és képes feltárni, mi rejlik a lombkoronák alatt. A műhold célja, hogy a tudósok jobban megértsék az esőerdők szén-dioxid-tárolásban betöltött szerepét, valamint a deforestáció hatásait.
A rakéta a francia Guyanában található ESA Kourou állomásról indult, miközben átrepült az Amazonas fölött, amely az egyik fő kutatási terület. A műholdat „űrbrolinak” nevezik, utalva a hatalmas, 12 méter átmérőjű antennájára, amely jeleket fog küldeni. Prof. John Remedios, a National Centre for Earth Observation igazgatója, aki az ESA-nak javasolta az ötletet, a kilövés után elmondta, hogy ez egy jelentős eredmény lenne, hiszen először tudnák pontosan meghatározni, hogy mennyi szén-dioxid található az Amazonasban, a Kongóban és Indonéziában.
Az antenna P-sávú radart használ, amely hosszú hullámhosszal rendelkezik, így képes behatolni az erdők mélyére, és felfedni a lombkoronák mögött rejtőző ágakat és törzseket. Dr. Ralph Cordey, az Airbus geotudományi részlegének vezetője elmagyarázta, hogy a jelenlegi űrhajók legtöbbje csodálatos képeket készít jéghegyekről, de az erdők esetében csak a koronájuk csúcsát és a kisebb leveleket látják, nem tudnak betekinteni az erdő mélyére. Az új radar technológia azonban lehetővé teszi, hogy a tudósok mélyebbre lássanak a fákban, és képet alkothassanak a fákban található fás anyagról, amely a globális felmelegedést okozó szén-dioxid mennyiségének megítélésére szolgál.
A 1,2 tonnás műhold hasonló megközelítést alkalmaz, mint egy CT-vizsgálat, és folyamatosan elemzi a fákon keresztül készült „szeleteket”, hogy összeállítsa a fás anyag mennyiségére vonatkozó képet. Jelenleg a tudósok egyes fákat mérnek és próbálják extrapolálni az adatokat, de ez hatalmas kihívást jelent, mondta Prof. Mat Disney, a Londoni Egyetem távoli érzékelés professzora. A pontos mérések elvégzése érdekében a műhold indítása után a földi mérések továbbra is folytatódnak, hogy ellenőrizzék az átküldött adatokat.
A műholdat az Egyesült Királyságban építették, és a Sheffieldi Egyetem professzora, Shaun Quegan javasolta, de hangsúlyozta, hogy ez egy nemzetközi együttműködés eredménye, amely évtizedes innovatív munkának a gyümölcse. A műhold telepítése nem csupán a rakéta indításáról szól; sok más kihívást is tartalmaz. Az antenna például nagyon nagy, és a megfelelő működés érdekében zökkenőmentesen kell kinyílnia, mintha egy óriási ernyőt használnánk az űrben.
Az Airbus mérnökei az amerikai L3Harris Technologies szakembereivel együtt dolgoztak az antennák fejlesztésén, mivel az európai szakemberek nem rendelkeztek a szükséges tapasztalattal a hasonló nagyságú rendszerek tervezésében. A csapat reméli, hogy már hat hónapon belül elkészíthetik az első térképeket, és az elkövetkező öt évben folytathatják az adatok gyűjtését. Ezek az éves térképek nemcsak a tárolt szén mennyiségét, hanem a deforestáció révén elveszett mennyiséget is megmutatják.
A Biomass műhold hosszú hullámhossza lehetővé teszi, hogy áthatoljon a felhőkön, így egy következetes, összehasonlítható képet adjon az erdőről évről évre. Ez a képesség inspirálta a projektben részt vevő tudósokat, akik több mint 20 éve dolgoznak a kezdeményezésen. Dr. Cordey izgalommal nyilatkozott a műhold jelentőségéről, hangsúlyozva, hogy a fák és az erdők hozzájárulása a bolygó működéséhez, valamint a klímaváltozás folyamatainak megértéséhez kiemelkedően fontos a jövőnk szempontjából. A tudósok elkötelezettek amellett, hogy a műhold segítségével új, pontosabb adatokat nyerjenek az esőerdők állapotáról, mivel ez alapvető tényező a globális klímaváltozás elleni küzdelemben.
Ezeket is érdemes megnézni
Csapás a megújuló energia törekvéseknek, leállt egy jelentős szélerőmű projekt
Veszélyeztetett axolotl visszatelepítése új reményt ad a ritka kétéltűnek
