Apple növeli India gyártási lehetőségeit, de egy amerikai-kínai megállapodás közbeszólhat
India hosszú ideje arra törekszik, hogy a világ gyártási központjává váljon, és az utóbbi hónapokban néhány biztató jelet is mutatott ezen az úton. Azonban a közelmúltban Washington és Peking közötti kereskedelmi megállapodás bejelentése jelentős hatással lehet Delhi törekvéseire, hogy Kínát helyettesítse mint globális gyártási központ. A múlt héten Donald Trump elnök bejelentette, hogy Kína ellen kivetett vámokat drasztikusan csökkentették 145%-ról 30%-ra, míg India esetében ez 27% maradt. Az ilyen jellegű változások pedig eltéríthetik azokat a gyártási befektetéseket, amelyek Kínából India felé irányulnak. Ajay Srivastava, a Global Trade Research Institute (GTRI) delhi székhelyű kutatóintézet munkatársa úgy véli, hogy „India alacsony költségű összeszerelő vonalai talán életben maradnak, de az értéknövelt növekedés veszélyben van”.
Az indiai kormányzat optimizmusa a közelmúltban még nőtt, amikor az Apple bejelentette, hogy a legújabb iPhone modellek gyártását Kínából Indiába helyezi át. Bár Donald Trump nemrégiben azt tanácsolta az Apple vezérigazgatójának, Tim Cooknak, hogy ne építsenek gyárat Indiában a magas vámok miatt, a helyzet mégis kedvező lehet India számára. Shilan Shah, a Capital Economics közgazdásza megjegyezte, hogy India jól pozicionált ahhoz, hogy Kína alternatívájaként szolgáljon az Egyesült Államok számára, hiszen az indiai exportok 40%-a hasonló termékeket tartalmaz, mint a Kínából származó export. Az indiai gyártók már jelezték, hogy a kínai termelők által hagyott űrt igyekeznek betölteni, hiszen a legfrissebb felmérések alapján az új exportmegrendelések 14 éves csúcsra emelkedtek.
A japán Nomura brókercég is arra figyelmeztetett, hogy India a „kereskedelmi eltérítések és az ellátási láncok áthelyezése” révén győztesként kerülhet ki, különösen az alacsony és közepes technológiájú gyártás területén, beleértve az elektronikát, textíliákat és játékokat. Néhány elemző úgy véli, hogy a Peking és Washington közötti kereskedelmi „újraindítás” ellenére a két ország közötti stratégiai eltávolodás hosszú távon mégis kedvezően alakulhat India számára. Narendra Modi kormánya egyre inkább nyitott a külföldi vállalatok előtt, miután évekig védőpolitikát folytatott, ami kedvező széljárást biztosíthat.
India és az Egyesült Államok jelenleg kereskedelmi megállapodásról tárgyal, amely az ázsiai harmadik legnagyobb gazdaság számára kedvező lehetőségeket kínálhat a „Kína elmenekülésének” kihasználására. India nemrégiben kereskedelmi megállapodást írt alá az Egyesült Királysággal, amely jelentős vámcsökkentéseket tartalmazott védett szektorokban, mint például a whisky és az autók. Mindez arra utal, hogy Delhi hajlandó lehet további engedményeket tenni Trumpnak az India és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi tárgyalások során.
Ugyanakkor ez a fokozott optimizmus több okból is óvatosságra int. Kína ismét aktív szereplővé vált a globális piacon, míg a vállalatok más ázsiai versenytársakat, például Vietnámot sem hagyják figyelmen kívül. Az indiai gazdasági elemzők, Sonal Verma és Aurodeep Nandi szerint ahhoz, hogy India ki tudja használni ezt a helyzetet, a vámokkal kapcsolatos előnyöket komoly üzleti környezetjavító reformokkal kell kiegészíteni. Az indiai gyártás fejlődését régóta akadályozza a nehézkes üzleti klíma, és a GDP-hez való hozzájárulása az elmúlt két évtizedben mindössze 15%-on stagnál. Modi kormányának intézkedései, mint például a Termeléshez Kapcsolódó Juttatások (PLI) program, csak korlátozott sikert hoztak.
A Niti Aayog, a kormányzati gondolkodóintézet is elismerte India „korlátozott sikerét” a Kínából átirányuló befektetések vonzásában. A jelentés rámutatott, hogy a munkaerő olcsósága, az egyszerűbb adótörvények, az alacsonyabb vámok és a proaktív szabadkereskedelmi megállapodások segítették olyan országokat, mint Vietnám, Thaiföld, Kambodzsa és Malajzia az export növelésében, míg India lemaradt. További aggály, hogy India továbbra is erősen támaszkodik Kínára az elektronikai termékekhez szükséges alapanyagok és alkatrészek beszerzésében, ami korlátozza Delhi képességét az ellátási láncok áthelyezéséből fakadó lehetőségek maximális kihasználására.
Ahhoz, hogy India valóban profitálhasson a gyártásból, az Apple és más beszállítók helyi termelésének növelése is elengedhetetlen. Jelenleg az Apple 450 dollárt keres egy iPhone-on az Egyesült Államokban, míg India kevesebb mint 25 dollárt kap, még akkor is, ha a teljes ezer dolláros ár indiai exportként van nyilvántartva. Az összeszerelés növelése önmagában nem elegendő, ha a gyártók nem kezdenek helyben alkatrészeket gyártani és értékesebb munkát végezni.
Összességében India még messze van attól, hogy megvalósítsa gyártási ambícióit, és a kormányzati döntéshozók számára sürgető feladat, hogy csökkentsék a termelési költségeket, javítsák a logisztikát és biztosítsák a szabályozási stabilitást. A közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi „újraindítás” inkább a kármentésről szól, semmint hosszú távú megoldásról, és India számára érdemes a hosszú távú stratégiát követni, különben könnyen háttérbe szorulhat.
Ezeket is érdemes megnézni
A BBC leleplezte a gyermekszexuális zaklatást Dél-Afrika illegális bányáiban
Dízel autók városi használatra: előnyök és hátrányok összehasonlítása
