Miért válnak egyre nehezebben láthatóvá a hatalmas Himaláják

Kathmandu, Nepál fővárosa, gyermekként számomra a Himaláját jelentette, amelyet minden nap láthattam. Azóta, hogy elhagytam a várost, hiányoznak a lenyűgöző látképek, amelyeket a Föld legmagasabb csúcsai nyújtanak. Minden egyes látogatás alkalmával remélem, hogy sikerül egy pillantást vetnem a hegyvonulatra, de az utóbbi időben sajnos nem sok sikerrel jártam. A jelenség fő oka a súlyos légszennyezés, amely köd formájában lebeg a régió felett. Ez különösen aggasztó, mivel a tavaszi és őszi hónapokban, amelyek korábban tiszta égboltot biztosítottak, mostanában gyakran tapasztalható a szennyezett levegő.

A legutóbbi látogatásom során, áprilisban, a nemzetközi járatomnak majdnem húsz alkalommal kellett köröznie a levegőben, mielőtt landolhatott volna Kathmanduban, mivel a ködös időjárás jelentősen rontotta a látási viszonyokat a repülőtéren. A szálloda, ahol megszálltam, egy olyan magasságban helyezkedett el, ahonnan tiszta időben láthatók lettek volna a hegyek, de sajnos a két hetes tartózkodásom alatt nem volt egyetlen tiszta nap sem. Még Nagarkotból, amely Kathmandu közelében található, sem láttam a hegyeket, csak a ködöt, mintha azok nem is léteznének.

Yogendra Shakya, aki 1996 óta üzemeltet egy hotelt Nagarkotban, elmondta, hogy már nem hirdeti a helyet a „napfelkelték, naplementék és Himalája” látványával, ahogy azt korábban tette. „Mivel ezeket a látványosságokat a köd miatt már nem tudjuk biztosítani, új irányt kellett vennem, és a hely történelmére és kultúrájára helyeztem a hangsúlyt, mivel ezek is vonzó turisztikai termékek” – tette hozzá. Egy korábbi utazásom során, tavaly, reméltem, hogy a lenyűgöző Annapurna régióban túrázva láthatom a hatalmas Himaláját, de ott sem volt szerencsém.

A tudósok megállapították, hogy a ködös időjárás egyre intenzívebbé válik, és egyre hosszabb ideig tart, ami jelentősen csökkenti a látási viszonyokat. A köd a por- és füstszemcsék kombinációjából alakul ki, amelyek a tüzekből származnak, és a látás távolságát kevesebb mint 5000 méterre (16 400 láb) korlátozzák. A köd a száraz időszakokban stagnál a levegőben, ami a klímaváltozás következményeként egyre hosszabb ideig tart. Június és szeptember a monszun időszaka a régióban, amikor a monszunfelhők takarják el a hegyeket, és alacsony a látási viszony.

A hagyomány szerint március és május, valamint október és november voltak a legjobb hónapok az üzleti szempontból, mivel ezekben az időszakokban az égbolt általában tiszta volt, és a látás is a legjobb volt. De a globális hőmérséklet emelkedésével és az eső hiányával, valamint a légszennyezés fokozódásával a tavaszi hónapokban most sűrű köd van, és a látási viszonyok kedvezőtlenek. Ezek a körülmények már decemberben elkezdődnek.

Lucky Chhetri, Nepál egyik úttörő női túravezetője elmondta, hogy a ködös időjárás 40%-os üzleti visszaesést eredményezett. „Tavaly egy esetben kártalanítanunk kellett egy csoportot, mivel a túravezetőink nem tudták megmutatni nekik a Himaláját a köd miatt” – tette hozzá. John Carrol, egy ausztrál turista, aki 1986 óta több mint tucatnyi alkalommal látogatta meg Nepált, a hegyek hiányát „nagy csalódásnak” nevezte. „Ez nem volt így 10 éve, de most úgy tűnik, hogy a köd átvette az uralmat, és rendkívül csalódást keltő a látogatók számára, mint én” – mondta.

Krishna Acharya, a Trekking Agents Association of Nepal nyugati Gandaki tartományának elnöke arról számolt be, hogy a trekking ipar mély problémákkal küzd. „A tagjaink depressziósak, mert a Himalája látványának hiánya üzleti veszteséget jelent. Sokan fontolóra veszik a szakmaváltást” – mondta. Az indiai oldalon, a középső Himalájánál a szállodások és túraszervezők azt tapasztalják, hogy a köd sűrűbbé vált és gyorsabban tér vissza, mint korábban. Malika Virdi, az Uttarakhand állambeli közösségi alapú turizmus vezetője elmondta, hogy a hosszú száraz időszakokat követően mostani intenzív esőzések tapasztalhatók, ami miatt a köd sokkal tovább megmarad.

A pakisztáni nyugati Himaláják viszonylag kevésbé vannak kitéve a ködnek, mivel a hegyek távolabb helyezkednek el a városoktól. Az itt élők azonban azt mondják, hogy azok a hegyek, amelyeket korábban könnyen láthattak Peshawar és Gilgit környékén, most gyakran nem láthatók. „A köd hosszabb ideig lebeg a levegőben, és nem látjuk a hegyeket, amelyek korábban jól láthatóak voltak” – mondta Asif Shuja, Pakisztán környezetvédelmi ügynökségének korábbi vezetője.

A dél-ázsiai városok rendszeresen a világ legszennyezettebb levegőjű helyeinek listáján szerepelnek. A régió közegészsége súlyosan sérült a toxikus levegő miatt, ami gyakran utazási zűrzavart és iskolabezárásokat okoz. Az ipari és közlekedési kibocsátások, az infrastruktúra építéséből származó por, a száraz kavicsos utak, valamint a hulladék nyílt égetése jelentős légszennyezést okoz egész évben. Ezt súlyosbítja a hatalmas erdőtüzekből származó korom, amely a hosszabb száraz időszak következményeként nő, valamint a termények betakarítása utáni égetés, amit Észak-Indiában, Pakisztánban és Nepálban végeznek a gazdák. A légköri viszonyok, amelyek a melegebb levegőt a hűvösebb fölé helyezik, csapdába ejtik ezeket a szennyező anyagokat, és korlátozzák a függőleges légmozgást, megakadályozva ezzel a szennyeződések eloszlását.

A szakértők szerint a ködök és porviharok növekedése Dél-Ázsiában egyre gyakoribbá válik, és ez a tendencia várhatóan folytatódik a klímaváltozás és más tényezők következtében. 2024-ben a Pokharában, Nepál nyugati turisztikai központjában feljegyzett ködös napok száma 168 volt, ami a 2020-as 23-ról és a 2021-es 84-re emelkedett. A szakértők úgy vélik, hogy a Himalája valószínűleg a legrosszabbul érintett hegyvonulat a világon, tekintettel arra, hogy egy népes és szennyezett régióban helyezkedik el. Ez azt jelentheti, hogy a Himalája csodálatos látványa mostantól főként fényképekre,

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cvgdl092jj5o