Trump elárulta az amerikai gazdaság alapjait – a következmények kaotikusak lesznek
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, újabb „falat” emelt, ám ezúttal nem a bevándorlás megakadályozására, hanem munkahelyek és gazdasági lehetőségek védelmére. A legújabb döntése, hogy 10%-os vagy annál magasabb vámokat vezet be szinte minden termékre, amely az Egyesült Államokba érkezik, egy újfajta protekcionista intézkedés, amely az ország határait hivatott megvédeni a külföldi versenytől. Ez a megközelítés, amely a protekcionizmus évszázados történetébe nyúlik vissza, sokak szerint a globális kereskedelem irányába tett lépéseket is megkérdőjelezheti, amelyet az Egyesült Államok eddig szorgalmazott.
A döntés, amely a közelmúltban született, nem csupán a nemzetközi kereskedelmi háború kezdetét jelzi, hanem azt is, hogy az Egyesült Államok, mint a világ egyik legnagyobb gazdasága, hátat fordít a globalizációnak. Trump bejelentése során hivatkozott 1913-ra, amikor az Egyesült Államok bevezette a szövetségi jövedelemadót, és egyúttal jelentősen csökkentette a vámokat. Ez a lépés az ország történetében fontos fordulópont volt, hiszen a korábbi protekcionista politikát felváltotta a szabadkereskedelem támogatása.
A fehér ház által bejelentett vámok nem csupán a kereskedelmi hiány csökkentésére irányulnak, hanem a kereskedelmi egyensúlytalanságok korrekciójára is. A vámok kiszabásának logikája szerint, ha egy ország több árut ad el az Egyesült Államoknak, mint amennyit tőle vásárol, az „csalásnak” számít, és ezért büntetővámot érdemel. Ez a megközelítés sok országot, köztük fejlődő gazdaságokat és kisebb szigetországokat is érint, amelyek nem feltétlenül rendelkeznek a kereskedelmi korlátokkal, ám a kereskedelmi többlet miatt mégis kiszolgáltatottá válhatnak.
A vámok bevezetésének hosszú távú célja a kereskedelmi hiány radikális csökkentése, amely jelenleg 1,2 billió dollárra rúg. A fehér ház által alkalmazott számítási modellek nem veszik figyelembe a szolgáltatások kereskedelmét, amelyben az Egyesült Államok pozitív egyenleggel bír. Ennek ellenére a vámok a termékek kereskedelmére koncentrálnak, és a céljaik a kereskedelmi egyensúly helyreállítása.
A globalizációval kapcsolatos kritikák is felmerülnek, hiszen az Egyesült Államok eddigi politikája sokak számára megkérdőjelezhető. Az eddigi elképzelés az volt, hogy a gazdag országok egyre magasabb értékláncba lépnek, míg a szegény országok az egyszerűbb termékek előállítására összpontosítanak. Azonban a valóság, különösen Kína esetében, nem teljesen így alakult. A Kínába irányuló kereskedelem felerősödése számos amerikai munkahelyet szüntetett meg, különösen a gyártósorokon, ahol a munkaerő olcsóbbá vált.
A Trump-adminisztráció eddigi politikája azt is mutatja, hogy a munkahelyek visszahozatala nem csupán a Rust Belt régiójára korlátozódik, hanem az Egyesült Államok egész területére. Az elnök üzenete a külföldi vállalatoknak világos: a vámok elkerülésének legjobb módja a gyárak áthelyezése az Egyesült Államokba. Azonban a szabadkereskedelem elmúlt évtizedeinek negatív hatásai, mint például a jövedelmek csökkenése és a munkahelyek megszűnése, nem hagyhatók figyelmen kívül.
A jelenlegi vámpolitika és protekcionizmus valószínűleg jelentős hatással lesz a globális kereskedelemre, különösen az Egyesült Államok kereskedelmi partnereivel fennálló viszonyokra. A nemzetközi kereskedelem változásai, valamint a fogyasztói magatartás átalakulása is olyan következményekkel járhat, amelyek a globális gazdasági rendszer újragondolását igénylik. A jövő kérdése, hogy az Egyesült Államok képes lesz-e újra integrálódni a globális kereskedelembe, vagy a protekcionista intézkedések tartósan megváltoztatják a nemzetközi gazdasági viszonyokat.
Ezeket is érdemes megnézni
A Brain Bar jövőformáló gondolatai és innovációi
Michael Kors üzlet Parndorfban: luxus elérhető áron?
