ENSZ-bíróság a Közép-afrikai Köztársaság mellett döntött a Gabon elleni szigeti vitában
Az Egyesült Nemzetek legfelsőbb bírósága, az International Court of Justice (ICJ), a közelmúltban kedvező döntést hozott Egyenlítői-Guinea javára a Gabonnal folytatott vitában, amely három sziget feletti szuverenitásról szól. A vita a Conga, Mbanié és Cocoteros szigetek körül zajlik, amelyek a potenciálisan olajban gazdag tengeri területeken helyezkednek el. A két közép-afrikai ország, Egyenlítői-Guinea és Gabon, már az 1970-es évek eleje óta vitatkozik ezekről a szigetcsoportokról. A szigetek gyakorlatilag lakatlanok, de a környező vizekben jelentős olajkészletek találhatóak, ami még inkább felerősíti az érdeklődést irántuk.
A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy Egyenlítői-Guinea igénye, amely egy 1900-as szerződésre épült, amely a francia és spanyol gyarmati javakat osztotta fel, érvényes. Ezzel szemben Gabon központi érve, miszerint egy újabb, 1974-es Bata egyezmény a szigetek szuverenitását az ő javukra változtatta volna, elutasításra került. Az ICJ véglegesen és kötelező érvényűen megállapította, hogy a Conga, Mbanié és Cocoteros szigetek a spanyol fennhatóság alatt álltak, majd függetlenségük során, 1968-ban átkerültek egykori gyarmattartójukhoz, Egyenlítői-Guineához.
A döntés következményeként Gabonnak el kell távolítania katonáit Mbaniéról, amely a legnagyobb a három sziget közül. 1972-ben a gaboni hadsereg erőszakkal kiszorította az egyenlítői-guineai csapatokat Mbaniéról, és saját katonai jelenlétét alakította ki ott. A feszültségek csillapodtak, egészen a 2000-es évek elejéig, amikor nyilvánvalóvá vált az olajkészletek potenciálja a Guineai-öbölben. 2016-ban, hosszú évek tárgyalásait követően az Egyesült Nemzetek közvetítésével a két ország megállapodott abban, hogy az ICJ döntsön a vitás ügyben.
Guy Rossatanga-Rignault, a gaboni elnökség szóvivője hangsúlyozta, hogy a döntés fényében most már a két országnak tárgyalnia kell egymással. „Gabon és Egyenlítői-Guinea egymás mellett kell, hogy éljen, nem távolodhatunk el egymástól. Ezért beszélnünk kell, hogy megoldhassuk ezeket a problémákat” – mondta a szóvivő. Mindkét ország jelentős olajtermelő, azonban az utóbbi években a termelés csökkenésével kellett szembenézniük, ami a befektetések hiányára, az elégtelen felfedezési tevékenységekre és az elöregedett kutakra vezethető vissza.
A döntés nem csupán a két ország közötti feszültséget érinti, hanem szélesebb kontextusban is jelentős hatással lehet a régió geopolitikai helyzetére. Az olajkészletek kiaknázása érdekében mindkét ország számára elengedhetetlen a stabilitás biztosítása, így a közeljövőben várható, hogy intenzívebb diplomáciai erőfeszítések indulnak a két ország között. A nemzetközi közösség figyelme is a két országra irányul, mivel a térség olajkészletei nemcsak a helyi gazdaságokra, hanem a globális energiapiacra is hatással lehetnek.
Egyenlítői-Guinea és Gabon közötti konfliktus példája rávilágít a gyarmati múlt örökségére, amely a mai napig formálja a politikai határokat és a nemzetközi kapcsolatrendszereket. A döntés nyomán mindkét félnek át kell gondolnia saját stratégiáját, hogy a jövőben elkerülhessék a hasonló konfliktusokat. Az olajkészletek felfedezése és kiaknázása érdekében a két ország közötti együttműködés kulcsfontosságú lehet a gazdasági fejlődés szempontjából. A helyzet tovább bonyolódik azzal, hogy a régióban a globális energiaigények folyamatosan változnak, így a jövőbeni döntések komoly következményekkel járhatnak nemcsak a két ország, hanem a térség egészének jövője szempontjából is.
Ezeket is érdemes megnézni
Mikor csökkennek újra a kamatok?
Szép kártya igénylés menete az OTP-nél lépésről lépésre
